やっと終わった

Az utóbbi időben kicsit elfoglalt voltam, nem nagyon jutott időm semmire, így a blogra sem, de akkor ezt most ideje lenne pótolnom. (｡･ε･｡)
A legaggasztóbb dolog a kiutazásom előtt a német felsőfok volt, ééés vééégre nem kell többet agyalnom ezen, ugyanis pénteken voltam szóbelizni, tegnap meg írásbelizni. A szóbeli miatt nagyon izgultam, mert hát a Rigónak elég rossz hírneve van, de sikeresen túléltem, és nem is lett olyan borzasztó. Tulajdonképpen kifejezetten elégedett vagyok a teljesítményemmel. A hallásutáni is elég jól sikeredett, amit el is vártam ennyi német tévézés meg hangoskönyv-hallgatás után. Az írásbeli már nehezebb ügyletnek bizonyult, a feleletválasztós része aránytalanul nehéz volt, és nagyon kevés volt rá az idő. De a lényeg, hogy vége, és most minden energiámat a japánra fordíthatom. Már legalább 2 hónapja nem is tanultam japánt, folyamatosan csak németet, úgyhogy alig várom, hogy újra belevethessem magam! v(▼ω▼ﾒ)ゞ
Keddhez két hétre utazom, ami azt jelenti, hogy alig két hetem van addig. Már azt is tudom, mikor repülök! (･∀･) Azzal eddig is tisztában voltam, hogy 23-án, de már megvan a pontos időpont is, meg hogy mikor érkezik meg kis magyar különítményünk Tokyoba. Ott fogjuk megvárni a reptéren, amíg az összes cserediák befut, aztán egy hotelben alszunk, és következő nap elutazunk az orientációs táborokba. Ezekből 3 van, körzetek szerint, és persze a 3 magyart beosztották a 3 különbözőbe... Jellemző. Én Osakába megyek, és már beszéltem is egy pár másik osakai orientációs cserediákkal. (o^∀^)
Kaptam egy levelet a fogadóiskolámtól is, amiben nem volt ugyan túl sok újdonság, de szépen végigolvastam azt a legalább 50 oldalas irományt (természetesen angolul). Írtak benne olyan cserediákok is, akik ott tanultak, és ők láthatólag elég jól érezték magukat. Remélem, én is így leszek a dologgal! v('ω'*v)
Útközben megkaptam a vízumomat is, meg a kiutazás előtti orentációnkat is megtartották, ahol találkozhattunk pár visszatérő diákkal, szóval az is tök jó volt. Az új szemüvegem is kész van, sőt, már váltottunk egy kis készpénzt is, mert azért yen nélkül nem szívesen szaladgálnék Japán utcáin. (^_^;)
A következő héten még megyek suliba, aztán már csak annyi dolgom van, hogy összepakoljak, elrendezzem az itthoni dolgaimat, és felüljek egy Japán felé tartó repülőre.
Ennyit mára, またね。(ヾ(´･ω･｀)